BHSZ-ESG Belső audit – 1. rész
A háló, amelyet magunkra vetünk
Megnyílik a házassági belső audit
„Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.”
/Lk 5,5./
Van az úgy, hogy az ember, miután hosszú időn keresztül becsülettel, erejét nem kímélve, talán még hittel is próbálkozott valamivel, egy idő után elfárad, leül a vízpart szélére, s miközben a kezében maradt kötél erős szálai lassan beleállnak a tenyerébe, már nem annyira azt mérlegeli, hogyan kellene még egyszer nekifognia, hanem inkább azt, vajon van-e egyáltalán értelme újra elindulni, vagy inkább lábat lógatni, mert az éjszaka hosszú volt, a víz sötét, a háló üres, az ember pedig minden becsületes igyekezete ellenére is egyre nehezebben hiszi el, hogy ugyanabban a tóban, ugyanazokkal a társakkal, ugyanabból a csónakból és ugyanazzal a hálóval bármi más történhet, mint ami eddig történt.
Péter valami ilyesmit élhetett át azon a hajnalon, amikor az egész éjszakai munka után a parton mosta az üres hálókat, s bizonyára nem sejtette, hogy éppen akkor készül életének egyik legemlékezetesebb halfogása, amikor ő „szakmailag már lezártnak tekintette a műszakot”; hiszen nem kezdő halász volt, nem könyvből tanulta a mesterséget, hanem egész életét a vízhez kötötte, ismerte annak szagát és szeszélyét, a szél járását, az éjszaka óráit és a háló súlyát, s emberi tapasztalata joggal mondhatta volna: ennek most már nincs értelme.
Jézus azonban megszólal, Péter pedig nem tagadja le az elmúlt éjszakát, nem tesz úgy, mintha nem volna fáradt, s nem kényszerít magára valamiféle kegyes derűlátást sem, hanem egyetlen mondatban odateszi Jézus elé mindazt, amit tud, amit átélt, ami emberileg a nemet indokolná, majd egyetlen apró szóval mindezek fölé emeli Krisztus szavát:
„…de a te szavadra mégis…”
Ebben a mégisben benne van az egész éjszaka hiábavalósága, a kudarc, a józanész, az üres háló és az a keserű belső mondat is, amelyet oly sokszor mondunk magunknak: – „én már megpróbáltam”; ugyanebben a mondatrészben azonban ott feszül valami mindezeknél erősebb is, mert Péter nem a következő kivetés sikerében kezdett hinni, hanem annak szavában, Aki szólt hozzá.
Talán a házasságban is vannak ilyen hosszú éjszakák, amikor az ember már annyi beszélgetést lefolytatott, annyi jó elhatározást tett, annyi sértődést elsimított vagy éppen a szőnyeg alá söpört, hogy lassanként már nem azt kérdezi, hogyan lehetne jobban csinálni, hanem azt, vajon lehet-e még egyáltalán másként; s talán éppen ilyenkor kell meghallanunk ugyanazt a kérdést: mi van akkor, ha az Úr mást mond, mint amit mi már régen kész tényként elfogadtunk?
El tudjuk-e mondani Péterrel: „Uram, én eddig így láttam, így tanultam, így próbáltam, talán még igazam is van sok mindenben – de a te szavadra mégis…”?
Fő üzenet
A házassági ESG belső audit első szabálya az, hogy nem a házastársamat vizsgálom, hanem engedem, hogy Isten Igéje először engem vizsgáljon meg.
MI EZ A SOROZAT, ÉS HOVÁ TARTUNK?
Ezzel a cikkel egy tizennyolc részes közös ESG belső auditra hívjuk a házaspárokat, amelyben hétről hétre más oldalról tartjuk majd Isten Igéjének világosságába közös életünket, miközben egy mai, első hallásra kissé idegennek tűnő gondolkodási keretet, az ESG és a belső audit (felülvizsgálat) világát vesszük kölcsön a világból, mint módszertant ahhoz, hogy régi és örök kérdéseket egy merészen új rendben tegyük föl, ha vállaljátok velünk ezt a kockázatot. ☺
Nem azért, mert a házasság vállalat volna, szó sincs róla, s még kevésbé azért, mert Isten Igéjét korszerűsíteni kellene, az is kizárva, hanem éppen ellenkezőleg: a módszer lehet új, az üzenet azonban örök elve mentén felrázva az érdeklődésünket, s a következő hónapokban mindig a Szentírás marad a mérce, amelyhez nem egymást, hanem önmagunkat szeretnénk odatartani.
Először tisztázzuk majd, ki mondja meg, hogyan működjön a házasság, és mit keres egyáltalán az ESG ebben a különös történetben; azután megismerjük az auditált „szervezetet”, vagyis magát a házasságot, annak Alapítójával, küldetésével és mindazokkal, akikre közös életünk hatással van; később megvizsgáljuk azt a környezetet, amelyet egymás számára teremtünk, kapcsolatainkat, Istentől kapott szerepeinket, közös életünk vezetését és döntéseit, végül pedig eljutunk a feltárt eltérésekhez, azok gyökereihez, a helyesbítéshez és a megújuláshoz.
ESG := E – Environmental (Környezet) – S – Social (Társadalom) – G – Governance (Vezetés)
Mérnöki nyelven valahogy így rajzolható föl előttünk az út:
jelen állapot → mérce → megállapítás → eltérés → gyökérok → helyesbítés → megújulás
Csakhogy mindez nem egy Excel-táblázat hideg rubrikái között történik majd, hanem két ember élő szövetségében, ahol minden eltérés mögött történet, seb, döntés és mulasztás van, s ahol a helyesbítő-megelőző intézkedés, helyreállítás végső reménysége sem valamiféle tökéletes házassági menedzsment, hanem Krisztus kegyelme.
IGE ÉS AUDIT
Van azonban ennek az egész sorozatnak egy szabálya, amelyet már a nyitóértekezlet bejáratánál vastag betűkkel kellene az ajtó fölé írnunk: ezen az auditon nem a házastársunkat vizsgáljuk.
Mert milyen könnyű volna ezt az egész módszert úgy kézbe venni, mint valami gondosan kifent eszközt, amelynek segítségével végre szakszerűen is bizonyíthatjuk, amit amúgy régóta sejtünk, hogy a házasságunk problémáinak tekintélyes része a másik oldalon található; s milyen különös tehetségünk van ahhoz, hogy még a Szentírás tükrét is úgy tartsuk, hogy valamiképpen mindig a mellettünk álló arca látszódjék benne.
Dávid egészen másként áll Isten elé:
„Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!”
/Zsolt 139,23–24./
Ebben az imádságban nincs vádlottként odahívott házastárs (Betsabé pl. – mit illeget-billeget ugye a királyi palota ablaka előtti ház fürdőjébe?), nincs összehasonlítás és nincs magyarázat arra, hogy a másik miért nagyobb hibás, hanem egy ember áll Isten előtt, s olyan ajtót nyit ki előtte, amely mögött ő maga lakik.
Az Ige ugyanis nem kézi reflektor, amellyel a másik hiányosságait világítjuk meg, hanem tükör, amely elé nekünk kell odaállnunk, s ennek a tükörnek az a kellemetlenül becsületes tulajdonsága, hogy nem azt mutatja, akiről éppen gondolkodunk, hanem azt, aki előtte áll.
Ugyanakkor éppen itt válik el ez az audit minden puszta önfejlesztő módszertől, mert amikor Isten világosságot gyújt bennünk, nem azért teszi, hogy megszégyenítve ott hagyjon, hanem azért, hogy Krisztusban visszahívjon önmagához; amit bűnnek mutat meg, arra bocsánatot, amit elrontottunk, arra újrakezdést, amit pedig saját erőnkből már nem tudunk megváltoztatni, arra kegyelmet készített.
AUDITMEGÁLLAPÍTÁS
Az önvizsgálat nélküli házassági audit könnyen a társunk elleni vádirattá válik, miközben az Ige nem arra adatott, hogy másokat mérjünk vele, hanem arra, hogy először mi magunk álljunk meg előtte.
AUDITKÉRDÉSEK
1. Készen állok-e arra, hogy ma s a következő hetekben ne a házastársamat, hanem önmagamat vizsgáljam?
2. Amikor Isten Igéje valami kellemetlent mutat meg bennem, kész vagyok-e engedelmeskedni, vagy előbb megkeresem, miben hibásabb nálam a másik?
HETI LÉPÉS
Ezen a héten egyetlen helyzetet figyeljünk meg tudatosan: amikor társunk valamely jól ismert gyengesége fölbosszant, mielőtt megszólalnánk vagy a régi védekezési rend szerint reagálnánk, tegyük föl magunkban ezt a kérdést:
„Uram, ebben a helyzetben mit szeretnél bennem elvégezni?” (WWJD)
Nem kell egy hét alatt megjavítani a házasságunkat, s még csak látványos eredményt sem kell produkálnunk; az első helyesbítő lépés most csupán annyi, hogy a vizsgálat irányát a másikról visszafordítjuk önmagunk felé. Aztán, ha élünk, folytatjuk….
IMÁDSÁG
Urunk Jézus Krisztus, Te jobban ismersz bennünket annál, mint ahogyan mi ismerjük önmagunkat, s látod házasságunknak azokat a szép részeit is, amelyekért hálásak lehetünk, és azokat az elrejtett zugait is, amelyekbe mi már talán régóta nem szeretünk benézni. Kérünk, adj bátorságot ahhoz, hogy ne társunk hibáit gyűjtsük össze, hanem először önmagunkat engedjük a Te Igéd világosságába állítani; őrizz meg attól, hogy a Szentírást fegyverként használjuk egymás ellen, és taníts úgy hallgatni szavadra, hogy amikor mást mondasz, mint amit mi megszoktunk, akkor is ki tudjuk mondani: „de a te szavadra mégis”!
Vizsgálj meg bennünket, Urunk, ismerd meg szívünket, mutasd meg, hol járunk téves úton, s ahol bűnt találunk magunkban, vezess bennünket Krisztus keresztjéhez, ahol nemcsak ítéletet, hanem bocsánatot és újrakezdést is találunk. Add, hogy ezen az úton ne egymás bíráivá, hanem egymásért imádkozó, alázatosabb társakká váljunk, és munkáld bennünk azt, amit mi saját erőnkből nem tudunk elvégezni! Ámen.
KÖVETKEZŐ AUDITLÉPÉS
Ha már tudjuk, kit vizsgálunk, a következő kérdés az lesz, mihez mérjük azt, amit találunk, mert eltérésről csak akkor beszélhetünk, ha van hiteles mércénk.
BHSZ–ESG BELSŐ AUDIT – 2. rész
Ki mondja meg, hogyan működjön a házasság?
Az audit mércéje
„…de a te szavadra mégis…”
A módszer új. Az üzenet örök.
Krisztusközpontú Biblia Házasságirányítási Rendszer – BHSZ ISO 777:2026 – ESG Belső audit
