Bejegyzések tőle nzsolt

Bemutatkozó filmünk elkészült!

Örömmel adjuk hírül, hogy elkészült a Bibliai Házassággondozó Szolgálat tevékenységét bemutató kisfilmünk! Fogadják szeretettel!

Ne ragadj le a jászolnál!

A gyermek Jézust azért könnyű szeretni, mert nem vár tőlünk semmit. Nem mond olyat, amit nem szívesen hallunk. Nem mondja, hogy ne legyünk önzők, hogy bocsássunk meg annak, aki rosszat tett velünk, akkor is, ha nem kér tőlünk bocsánatot. Nem mond olyan első hallásra képtelenségnek tünő dolgot, hogy szeressük az ellenségeinket.

„A világ pedig elmúlik…”

Elmúlás és örökkévalóság. Éppen az év vége és kezdete. Az előző év elmúlt nemrég. A maga kívánságaival, a maga újdonságaival, a maga örömeivel és bánataival együtt. Azt mondja János, ne szeressük ezt a világot. Aki ezt a világot szereti nem szeretheti Istent. Karácsonykor pedig azt olvastuk, hogy Isten viszont szerette ezt a világot, mégpedig annyira, hogy elküldte érte az ő fiát. Hogy van ez?

Miért született Jézus?

Mindenki céllal születik erre a földre! Nincs senki, aki véletlenül van itt. Éppen ezért születünk úgy, hogy keressük „önmagunkat”, életünk célját, értelmét. Isten belénk teremtette, mindenkiben ott van erre a vágy, az ösztön – de nem mindenki találja meg. Van, akinek félresiklik az életpályája, nem „úgy alakulnak a dolgok” az élete körülményei, vagy rossz döntései miatt, ahogyan szeretné. Van, aki mindenki szemében sikeres, befutott, bálványozott, „bejött neki az élet” – és kiderül, mégse találta meg, mert öngyilkosságba menekül. Te miért születtél? Mivégre vagyunk a világon?

Mi is hozzátok hasonlóan emberek vagyunk…!

„Mi is hozzátok hasonlóan emberek vagyunk, és azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.” ApCsel 14, 15.   Nemrégiben sokat foglalkoztam Pál történeteivel. Megragadott a lisztrai történetnek ez a mondata. Lisztra városában Zeusz […]

Kiegészítjük egymást

Talán már mi is részesei voltunk az alábbihoz hasonló párbeszédnek. A feleség hazaér, és miközben táskáját könnyedén a kanapéra dobja, megkérdezi a férjét: „Drágám, milyen napod volt? Nekem ma hihetetlen napom volt. Felavattuk az egyetem új szárnyát, és engem bíztak meg az ünnepség előkészítésével és a program vezetésével. Annyira örülök, hogy nem hagytak ki, csak […]