Utazás a házasságunk körül – 21. rész

HAZAÚT „Felkelek, elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened.” /Lk.15,18./ ÚTI IMÁDSÁG: Mennyei Édesatyánk! Hálás szívvel állunk meg most Előtted, utazásunk végéhez érkezve. Köszönjük Neked, hogy házaspárként útnak indítottál bennünket, és figyelmeztettél, hogy ügyeljünk arra, merre tart a lábunk. Köszönjük, hogy szereteteddel kísértél bennünket akkor is, amikor […]

Házasságunk Isten műhelyében 21. rész

Krisztus-szerű szeretet „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte.” (Efezus 5,25) Kedves olvasó Házaspár!  Elgondolkodtál már azon, hogy mit jelent, hogy „önmagamat adom”? Olyan vagyok, amilyen és mással nem foglalkozom? Vagy bízom a saját megérzéseimben, a „belső hangban”? Vagy hagyom, hogy a bennem rejlő valódi érzések, indulatok kerüljenek […]

Utazás a házasságunk körül – 20. rész

Útvesztő  „Mert jobb lett volna ezeknek, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismerve elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól.”/2Péter 2,21/ Kevés nyugtalanítóbb hely van az útvesztőnél, másnéven a házassági labirintusnál. A házasember lát maga előtt utakat, folyosókat, kanyarokat, lehetőségeket, mégis olykor egyre bizonytalanabbá válik benne, hogy valóban jó irányba halad-e. Minden […]

Házasságunk Isten műhelyében – 20. rész

A gyermek ajándék  „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” /Zsolt.127,3./ Szülőnek lenni, a teremtésbe bevont isteni megajándékozottság élménye. A gyermek ajándék, jutalom az Úrtól. Nem a házaspár érdemeiért kapott, hanem kegyelemből származó adomány, ami természetesen nem birtoklásra, hanem felelős és bevonó nevelésre, plántálásra és a rácsodálkozás állandó lehetőségét kínáló, életutakat meghatározó […]

Utazás a házasságunk körül – 19. rész

LE IS ÚT, FEL IS ÚT „Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül.” /Fil.3,20./ „Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, végül mégis a halálba vezet.” /Péld.14,12./ „- Le is út, Fel is út!”– mondogatjuk olykor búcsúzóul könnyedén, szinte félvállról, mintha csupán afféle jóindulatú, vidéki elköszönés volna […]